Skip to main content

Hogyan ismerjük fel az egészséggel kapcsolatos félrevezető tartalmakat?

Article Banner

Előfordult már, hogy az interneten próbáltál utánajárni a tüneteid okának?

Hány valóban megbízható oldal szerepelt a keresési találatok között? 

Sajnálatos módon a félrevezető tartalmak mostanra mindennapossá váltak. Annak érdekében, hogy sikeresen felvegyük a harcot ellenük, tisztában kell lennünk, hogy mivel is nézünk szembe valójában.

Miről ismerjük fel az egészségügyi dezinformációt?

A félrevezető tartalmak minden esetben olyan hamis információt tartalmaznak, amivel a cél a közvélemény megtévesztése, esetleg befolyásolása. Két kategóriát különböztetünk meg: álhíreket és internetes mítoszokat. Az álhírek hamis információkat tartalmaznak a betegségekkel vagy azok kezelésével kapcsolatban, a mítoszok pedig olyan gyógymódokat vagy gyógyhatású készítményeket hirdetnek, amelyek hatékonysága és/vagy biztonsága nem igazolt. Ezeknek a mítoszoknak nincs tudományos megalapozottsága, és negatívan befolyásolhatják az ember saját egészségéről kialakult képét.

A leggyakoribb mítoszok

Rengeteg mítosz szól különféle diétákról, edzéstípusokról vagy épp az alvásunk minőségéről. Ennek az az oka, hogy a legtöbb embert épp ezek a kérdések foglalkoztatják.

Így például:

  • Csodadiéták: Nincs olyan diéta, ami önmagában képes lenne megoldani minden egészségügyi problémát.
  • Előnyös és előnytelen ételek: Nincsenek egyértelműen jó vagy rossz ételek, a kulcs ugyanis a mértékletesség.
  • Öregedés és izomtömeg-vesztés: Több izmot veszítünk a passzivitásból adódóan, mint az öregedés miatt.
  • Alvássegítés: Nem minden alvássegítő módszer hatásos, és sokszor egyáltalán nincs szükség hosszútávú gyógyszeres beavatkozásra.

Az álhírek felismerése

Annak érdekében, hogy felvegyük a harcot a dezinformációval, fontos megértenünk, hogy hogyan és miért terjesztenek az emberek álhíreket. Néhányan azért teszik, hogy a publikációjuk olvasottságát növeljék, ezért előszeretettel használják a "rákkeltő", "toxikus" vagy "veszélyes" jelzőket. Másokat pedig az eladások növelése motivál, ezért nemlétező előnyökkel hirdetik a saját termékeiket. Megint mások egyszerűen csak unatkoznak, és kíváncsiak, mire képes egy álhír. Az alábbiakban megosztunk néhány tippet az álhírek kiszűrésével kapcsolatban:

  • Kezeljük fenntartásokkal a túlzó, hatásvadász címeket!Győződjünk meg arról, hogy a cím állításait a cikk bizonyítékokkal is alátámasztja!
  • Ellenőrizzük a megjelenés dátumát!A közölt információnak naprakésznek kell lennie, épp ezért tudnunk kell, hogy mikor született az adott cikk és mikor módosították a tartalmát.
  • Nézzünk utána a 
szerzőnek! A legtöbb álhír névtelen forrásból származik és lehetetlen utánajárni a szerzőnek.

Az álhírek hatásai

Az egészségügyi dezinformációnak súlyos következményei lehetnek, mivel tömegeket képesek befolyásolni a döntéshozatal során.


Például a rákkezelésekkel vagy bizonyos gyógyszerek hatékonyságával kapcsolatos tévhitek kuruzslók felé terelik az embereket ahelyett, hogy megfelelő orvosi ellátásban részesülnének.

 

Tudj meg többet!

Nagymama és nagypapa nyakában unokával sétál

Ezt tedd, ha álhírrel találkozol!

Annak érdekében, hogy sikeresen felvegyük a harcot az álhírekkel szemben, a következőket javasoljuk:

  • Egyeztessünk szakemberekkel! Ha bizonytalanok vagyunk, forduljunk az egészségügyi szakemberekhez!
  • Ellenőrizzük az információforrást! Minden esetben nézzünk utána, hogy az adott információt más forrás is alátámasztja-e!
  • Kerüljük az ellenőrizetlen forrásból származó információ megosztását! Ha valamiben nem vagyunk biztosak, ne osszuk meg másokkal!
  • Jelentsük az álhíreket! A legtöbb közösségi oldalakon, így például az Instagramon, Facebookon vagy LinkedInen beépített felületspecifikus panaszfelületet is találunk, ahol megjelölhetjük a gyanús posztokat vagy profilokat.

Ha tájékozottak maradunk, és megőrizzük a kritikus gondolkodásunkat, segíthetünk az álhírek leküzdésében, ami elvezet minket egy egészségesebb és tudatosabb társadalomhoz.